A december 7.-i baji Szentségimádás

A Szentségimádás egyházmegyénkben a múlt század eleje óta van szokásban.

Azzal a szándékkal indítottákel, hogy az év minden napján legyen valahol Szentségimádási ünnep.

Január 1-én Győrben a székesegyházban veszi kezdetét, majd fojtatják az egyházmegye templomaiban.

Bajon minden évben december 7.-n a Szentségimádási napon, -hogy üres órák ne legyenek- a Rózsafűzér Társulati Csoportok váltják egymást az oltári szentég elött.

A reggeli szentmisét követően kerül kihelyezésre az oltári szentég, és folyamatosan, egy pillanatra sem magára hagyva az Oltári szentséget imádkoznak a hívek.

A Szentségimádás:

(lat. adoratio Sanctissimi Sacramenti): az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztus imádása a szentmisén kívül.

- A 13. sz: az Úrnapja ünnep elrendelése után bontakozott ki.

Magánájtatossági formája a szentséglátogatás, közösségi-nyilvános formája a szentségkitétel.

Nagy lépést jelentett a Zaccaria Szt Antal által 1527: Milánóban kezdeményezett negyvenórás szentségimádás bevezetése, melyet VIII. Kelemen pp. 1592: a róm. tp-okban kötelezővé tett.

Ebből alakult ki az örökimádás egy-egy városban v. egyházmegyében (szentségimádási nap).

Az év utolsó napján, csütörtökönként és Úrnapja nyolcadában Marescotti Szt Jácinta kezdeményezte a nyilvános szentségimádást. - Az ünnepélynek része az engesztelő ima, egy litánia, a csendes imádás, a Tantum ergo és a szentségi áldás.

forrás: Magyar Katolikus Lexikon