A Győri Egyházmegye területén működő Plébániai Tanácsadó Testületek (PTT)
Szervezeti és Működési Szabályzata
Preambulum
A jelen szabályzat a plébániák jellegéről és működéséről rendelkező egyetemes egyházjogi szabályozás (515552. k.) valamint a Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata alapján, e szabályzatokban foglalt vonatkozó rendelkezésekkel egységes szerkezetben tartalmazza a Győri Egyházmegye területén működő Plébániai Tanácsadó Testületek Szervezeti és Működési Szabályzatát (PTT-SZMSZ).
A jelen szabályzat hatálya a Győri Egyházmegye minden plébániájára kiterjed.
I.
A Plébániai Tanácsadó Testület jogi természete és működési alapjai
1. §. A plébániákon működő Plébániai Tanácsadó Testület (PTT) az Egyházi Törvénykönyv 536-537. § kánonjai alapján a plébánia pasztorális és gazdasági részfeladatait fogja össze.
2. §. A PTT természetét tekintve tanácsadó testület, amelynek feladata a plébánosnak mint a plébánia egyszemélyi képviselőjének és vezetőjének a munkáját elősegíteni, döntéshozatalát előkészíteni.
3. § . Az egyházmegye valamennyi plébániáján kötelező jelleggel kell, hogy működjön PTT.
4. §. A PTT-nek nincs önálló jogképessége, így a plébánia képviseletére egyedül a plébános jogosult.
II.
A Plébániai Tanácsadó Testület összetétele
5. §. A PTT vezetője a megyéspüspök által plébánia irányításával megbízott plébános.
6. §. (1) A testület tagjai kizárólag katolikus vallású, nagykorú, cselekvőképes személyek lehetnek, akik a keresztségből és a bérmálásból fakadó küldetésüknek eleget téve, felelősségteljesen élik keresztény életüket, és így nincsenek kizárva a szentségek vételéből.
(2) A testületben két tag között nem lehet sem egyenes ági rokonság, sem pedig másodfoknál (testvérek) közelebbi oldalági rokonság.
7. §. A testület tagsága a hivatali tagokból, a választott tagokból valamint a plébános által kijelölt tagokból áll. A plébános által jelölt tagok száma a PTT teljes létszámának egyharmada lehet.
8. §. Hivatalból tagok
Hivatali tagsággal rendelkezik:
- a plébános,
- a plébánián szolgáló káplán, kisegítő lelkész, diakónus,
- egy a hitoktatók közül, általuk választott személy,
- amennyiben a plébánia illetékességi területén egyházmegyei fenntartású oktatási intézmény van, ott az intézmény vagy intézmények igazgatója(i).
9. §. Választott tagok
(1) Választott tagok létszáma minimum 6, maximum 12 fő, ezen felül három póttagot is kell választani, akik automatikusan azok helyébe lépnek, akiknek a tagsága két választás között valamilyen okból megszűnik.
(2) Választott (és a plébános által kijelölt) tagjelölttel szembeni követelmények:
- tartósan a plébánia területén legyen a lakó- vagy pótlakóhelye,
- olyan felnőtt keresztény legyen, aki a keresztény beavatás szentségeiben részesült,
- kiemelkedő keresztény életet éljen, aktív részvételt tanúsítson a plébánia közösségében, kész legyen a lelkipásztori szempontok érvényesítésére egyházias lelkületben,
- ne legyen kizárva az egyházi előírások szerint az eucharisztia vételének közösségéből,
- minimum 18 éves korú legyen, de életkora a 70 évet ne haladja meg,
- az egyházat anyagilag is rendszeresen támogassa.
10.§. A plébános által kijelölt tagok
A plébános által jelölt tagok száma a PTT választott tagjainak egyharmada lehet.
11. §. A tagsági jogviszony valamint a testület megszűnésének esetei
(1) Megszűnik a PTT:
a) ha a megyéspüspök feloszlatja,
b) ha valamely súlyos ok miatt a testület önmagát feloszlatja, ehhez a testület tagjainak többségi szavazata kell, és ezen túlmenően az is szükséges, hogy a megyéspüspök ezt elfogadja,
c) a megbízási idő lejártával.
(2) Az egyes tagok megbízatása megszűnik:
a) a megbízás megyéspüspök általi visszavonásával,
b) ha a testület tagjai többségi szavazással megállapítják, hogy az adott személy a tagsági feltételeknek nem felel meg,
c) ha ő maga írásban kéri felmentését és a plébános kérelmének helyt ad,
d) ha 70. életévét betöltötte (tiszteletbeli tagként, szavazati jog nélkül tagja maradhat a testületnek amennyiben ilyen testületi döntés születik),
e) ha három egymást követő gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt.
(3) A kiesett választott tag helyére a póttagok közül a soron következő tag lép be.
III.
A választási eljárás, a jelölés és választás menete
12. §. Választási bizottság
A választási eljárás során az előkészítésben valamint a konkrét lebonyolításban a plébánost az általa felkért két PTT-i tag segíti.
13. §. A jelölés menete:
(1) A választás rendjéről annak időpontja előtt legalább két héttel (legalább két vasárnapon) tájékoztatni kell a híveket a templomi hirdetéseken szóban, a hirdetőtáblán írásban. E tájékoztatás térjen ki a választandó személyekkel szembeni követelményekre (9.§.(2)). Buzdítsuk a híveket arra, hogy a jelölésnél törekedjenek arra, hogy a plébánia híveinek lehetőleg minden rétege képviselve legyen, életkor, nem, foglalkozás és település földrajzi részei szerint.
(2) Az ordinárius által előre kijelölt vasárnapon (valamint a vigíliai szentmisén) résztvevő felnőtt hívek kapjanak egy lepecsételt lapot, amelyre írják fel az általuk a képviselőtestületbe ajánlott személyek nevét. Az ajánlott személyek száma nem haladhatja meg a választandó tagok létszámát (vö.: 9.§.(1). 6-12 fő).
(3) A jelölő cédulákat legkésőbb az adott vasárnap estig adják le a plébános által megjelölt helyen (praktikusan a templomban elhelyezett urnában).
(4) Az ajánlottak nevét a választási bizottság a hét során összesíti és felállítja a jelöltek listáját. Meggyőződik arról, hogy a jelöltek vállalják-e a jelölést.
(5) A jelölést követő vasárnapon (valamint a vigíliai szentmisén) a jelöltek névsorát a templomi hirdetéseken szóban, a hirdetőtáblán írásban közzé kell tenni. A jelöltek listája, lehetőség szerint, a megválasztandók számának kétszerese legyen. A lista tartalmazzon figyelemfelhívást arra nézve, hogy amennyiben valakinek bármelyik jelölttel kapcsolatban jogos kifogása van, jelentse azt a plébánosnak (vö.: 9.§.(2)). A jelöltekkel kapcsolatos kifogásokat a kihirdetést követő harmadik nap (szerda 18 óráig) lehet írásban bejelenteni a plébánosnál.
(6) A jogos kifogások figyelembevételével a választási bizottság elkészíti a választható jelöltek végleges listáját. A választhatók listáján lehetőség szerint legalább a megválasztandók számának kétszerese szerepeljen.
14. §. A választás menete:
(1) A jelölést követő második vasárnapon (valamint a vigíliai szentmisén) a hívek kapjanak egy a választható személyek listáját tartalmazó lepecsételt lapot (választási cédula). A hívek e listán aláhúzással jelöljék ki azt általuk választott személyeket. A választott személyek száma nem haladhatja meg a választandó tagok létszámát (vö.: 9.§.(1). 6-12 fő).
(2) A választási cédulákat legkésőbb a választás napján estig adják le a plébános által megjelölt helyen (praktikusan a templomban elhelyezett urnában).
(3) A választási bizottság a leadás időpontját követő héten összesítse a szavazatokat és a jelöltekre leadott szavazatok számának sorrendje alapján állítsa össze a képviselőtestület megválasztott tagjainak listáját (szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt kerül megválasztásra), majd egészítse ki a hivatalos és a kinevezett tagok nevével.
(4) A választások alkalmával póttagokat is kell választani legalább 3 főt, akik abban az esetben válnak a PTT teljes jogú szavazásra jogosult aktív tagjaivá, amennyiben valamely választott tag megbízási jogviszonya a mandátum lejártát megelőzően megszűnik.
(5) A teljes jegyzéket a plébános a választási bizottság tagjai által is aláíratva az ordináriushoz terjeszti fel, hogy ő a megválasztottakat tisztségükben megerősítse.
(6) Ha a megyéspüspök szükségesnek látja, mindezeken túlmenően is nevezhet ki tagokat a testületbe, amelyre a plébános is javaslatot tehet.
(7) Az újonnan megválasztottak és a megyéspüspök által megerősített tagok a következő vasárnapok egyikén, a hívek jelenlétében, szentmise keretében ígéretet tesznek arra, hogy mindig és mindenben az Egyház apostoli célját és a plébánia jogos érdekeit fogják képviselni.
Az ígéret szövege:
"Én .... / Isten előtti felelősségem tudatában / ünnepélyesen megígérem, / hogy mint a Baji Plébánia mellett működő / Plébániai Tanácsadó Testület tagja/ életemmel és munkámmal / egyházunk javát akarom előmozdítani, / erkölcsi és anyagi értékeit védve. / Plébániánk lelki és anyagi érdekeit figyelembe véve /Isten és az Anyaszentegyház törvényei szerint akarok munkálkodni. / Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, / egyházmegyénk védőszentjének,/ a mennybe fölvett Nagyboldogasszonynak,/ Boldog Apor Vilmos püspöknek pártfogását, / a hívek áldozatos támogatását / és egyházunk áldását. / Ámen."
(8) A megbízás öt évre szól. A megyéspüspök meghatározhat rövidebb időt is, vagy elrendelhet indokolt estben új választást is.
IV.
A Plébániai Tanácsadó Testületének tisztségviselői
15. §. A PTT elnöke a fentiekben írtak szerint a plébános.
16. §. Az elnök általános helyettese az alelnök, akit a testület választ meg tagjai közül titkos szavazással, egyszerű többséggel. Az alelnök olyan világi személy legyen, akinek személyét köztisztelet övezi, együttműködő készsége kiemelkedő, valamint szükség esetén az elnök által könnyen elérhető. Az elnök írásbeli megbízása alapján, szükség esetén a testület üléseit vezeti, a testület véleményét jóváhagyásra az elnök elé terjeszti.
17. §. A testület tagjai közül választja meg ugyancsak titkos szavazással, egyszerű többséggel: a jegyzőt, a pénztárost, a templomatyát és a két számvizsgálót.
V.
A Plébániai Tanácsadó Testület működése
18. §. (1) A testület évente legalább kétszer tart összejövetelt. Ezen túlmenően az ülések számát és gyakoriságát az adott plébánia helyzete, a megtárgyalandó ügyek számossága határozza meg.
(2) A plébános írásbeli meghívóval hívja össze a testületet a tervezett időpont előtt legkésőbb 8 nappal. A meghívónak tartalmazni kell legalább az összejövetel helyszínét és időpontját, a napirendi pontokat valamint a határozatlanképtelenség esetére a megismételt összejövetel időpontját.
(3) Összejövetelt köteles összehívni a plébános a tanácsosok egyharmadának írásbeli kérésére.
(4) A testület határozatképességéhez az összes tag kétharmados jelenlétére van szükség. A (2)-ban említett megismételt összejövetel alkalmával a testület a résztvevők számától függetlenül határozatképes.
(5) A testület véleményét a jelenlevő tagok szavazása által legalább a jelenlévők többségének (50%+1 szavazat) egyetértésével nyilvánítja ki. A kinyilvánított vélemény akkor rendelkezik kötelező erővel, ha azt a plébános elfogadja.
(6) Az összejövetelen a plébános meghívására más is részt vehet előadói, tanácsadási szerepben, de szavazati joggal nem rendelkezik.
(7) A plébános igyekezzen a testület egyhangú véleményét megszívlelni és támogatni, de annak döntése nem köti a plébánost. Amennyiben véleménykülönbség alakul ki a plébános kérje az ordinárius döntését.
(8) A testület minden tagja törekedjen arra, hogy az egész plébánia javát tartsa szem előtt mind a gazdasági, mind a lelkipásztori kérdések terén.
(9) Azokról a fontosabb döntésekről, melyek az egész plébániaközösséget illetik, alkalmas helyen és időben a közösséget a plébános tájékoztassa.
19. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyző készít el.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a gyűlés helyét is időpontját továbbá azt, hogy kik vannak jelen, kik vannak távol igazoltan, valamint igazolatlanul. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát és aláírását.
(3) A jegyzőkönyv hitelesítéséről az elnök, az alelnök, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő tanácsos gondoskodjék, akiket az összejövetel kezdetekor kell kijelölni.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy az adott határozati javaslat kapcsán hányan szavaztak és milyen volt a szavazatok megoszlása (hányan szavaztak mellette, hányan ellene és hányan tartózkodtak).
(5) A 18 §. (5)-ban említett esetben a többségi határozati javaslat mellett a kisebbségi vélemény is kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben, valamint az is, hogy az elnök melyik véleményt osztja.
(6) A jegyzőkönyveket a plébánia irattárában gondosan őrizzék.
VI.
A Plébániai Tanácsadó Testület lelkipásztori tanácsadó feladatai
20.§. A PTT minden olyan kérdést megvitathat, ami a hívek lelkiéletével, a lelkipásztorkodással kapcsolatos. Külön is legyen gondja a PTT-nek a szegényekre és szükséget szenvedőkre. A plébániai karitasz-csoport az egyházmegyei karitasszal együttműködve végezze szolgálatát.
VII.
Plébániai Tanácsadó Testület gazdasági feladatai
21.§. (1) A PTT az elnök vezetése és irányítása mellett a jó gazda gondosságával nyilvántartja a plébánia tulajdonát az ingóságokról, a vagyon értékű jogokról pontos leltárt vezet, külön számon tartja az ingatlanokat.
(2) Rendben tartja az egyházi épületeket, fenntartásukhoz anyagi forrásokat próbál biztosítani, felügyeli az alkalmazottak járandóságának pontos kifizetését. Figyeli a plébánia számára hasznos pályázatok kiírását, segíti annak előkészítését, kísérését, elszámolását szükség esetén külső szakemberek igénybevételével. Segítséget nyújt a plébános számára a szakemberek kiválasztásában a szükséges karbantartások, felújítások esetén. Megfelelő anyagi hátteret próbál biztosítani az ott működő lelkipásztorok és alkalmazottak megélhetéséhez.
(3) Hatáskörébe tartozik különösen:
a) az egyházmegye által kiadott rendelkezéseknek megfelelően a megadott határidőig az évi zárszámadás elkészítése, valamint a következő évre a költségvetés összeállítása,
b) az alkalmazottak fizetésének megállapítására vonatkozó javaslat,
c) az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötésének, megújításának előkészítése, és a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
d) munkaszerződés megkötése előtt az illetők szakmai és erkölcsi alkalmasságáról információk beszerzése, alkalmazásuk esetén munkájuk ellenőrzése,
e) a pénztár állagának, értékállóságának megőrzése, ellenőrzése,
f) az adók, járulékok, az egyházmegye részére az anyagi járandóságok időben történő befizetéséről való gondoskodás,
g) az állami hivatalok számára a megfelelő elszámolások időre történő elkészítése az előírásoknak megfelelően,
h) a plébános segítése a rendes és rendkívüli vagyonkezelések intézésében.
(4) Rendes vagyonkezelésnek minősül azon esetkör, amely a hétköznapi gazdálkodás körébe tartozó pénzügyi, vagyoni vonatkozású döntéseket öleli fel. A rendes vagyonkezelésen belül nagyobb jelentőségű ügyeknek tekintjük a megyéspüspök által előírt értékhatárt meghaladó ügyeket. Amennyiben ezek az éves költségvetésben nem szerepelnek, a plébánosnak a PTT véleményét ki kell kérnie, valamint szükség van az ordinárius engedélyére is.
(5) A plébános érvénytelenül hoz olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kapott rá.
(6) Rendkívüli vagyonkezelésnek minősül minden olyan pénzügyi vonatkozású és az egyházi vagyon állagának megóvásával, fenntartásával, gyarapításával, egyházi vagyon hasznosításával kapcsolatos döntés, amely túlmutat a hétköznapi gazdálkodás körén a javak nagy mennyisége, a veszteség kockázata, a vagyon stabilitását veszélyeztető tényezők, a dolog értéke, a végrehajtás hosszú időtartama, az ügy bonyolultsága, a gazdasági eredmények bizonytalansága, a plébánia vagyonjogi helyzetének biztonsága miatt.
(7) A rendkívüli vagyonkezelést megelőzően a plébános köteles kikérni a PTT véleményét, valamint szükséges az ordinárius engedélye is.
(8) A plébánia állandó vagyonát képező javak elidegenítéséhez ki kell kérni a PTT véleményét, valamint a megyéspüspök engedélyére is szükség van. Az elidegenítéssel kapcsolatban meg kell tartani az Egyházi Törvénykönyv vonatkozó előírásait (12901298. kán.) is.
22.§. PTT gazdasági feladatait végző tisztségviselők és feladataik
(1) A plébános:
- irányítja a bizottság munkáját,
- ügyel arra, hogy a gondjára bízott javak bármi módon el ne vesszenek, vagy kárt ne szenvedjenek,
- gondoskodik arról, hogy az egyházmegyei előírásoknak megfelelően a rá bízott javak biztosítva legyenek,
- gondoskodik arról, hogy az egyházi javak tulajdonjoga a hatályos polgári jog szerint érvényes jogcím szerint a vonatkozó hatósági nyilvántartásokban be legyen jegyezve;
- gondoskodik arról, hogy a kánoni és a világi jog előírásai megtartásra kerüljenek, főként ügyel arra, nehogy a világi törvények meg nem tartása miatt a plébániát kár érje,
- gondoskodik arról, hogy a javak jövedelme és a bevételek pontosan és megfelelő időben beszedésre kerüljenek, köteles azokat biztonságosan őrizni és az alapító szándéka vagy a törvényes előírások szerint használni,
- gondoskodik arról, hogy a kapott kölcsön megfelelő módon visszafizetésre kerüljön, valamint a kölcsön vagy jelzálogkölcsön alapján járó kamatok a meghatározott időben megfizetésre kerüljenek,
- gondoskodik arról az ordinárius engedélyével, hogy a plébánia kiadásait meghaladó és hasznosan elhelyezhető pénzeszközök biztonságos módon befektetésre kerüljenek,
- gondoskodik a bevételeket és a kiadásokat tartalmazó könyvek rendes vezetéséről,
- köteles minden év végén az egyházmegye által előírt módon számot adni vagyonkezeléséről, valamint a következő évre költségvetést készíteni és benyújtani,
- gondoskodik arról, hogy a plébánia anyagi javakkal kapcsolatos okmányai, iratai a plébániai levéltárban rendezett módon megőrzésre kerüljenek.
(2) A pénztáros:
- begyűjti, vagy begyűjteti a pénzbeszedővel, majd nyilvántartásba veszi a pénztárnaplóban az éves plébániai hozzájárulást,
- vezeti a perselynaplót vagy vezetteti azt az egyes templomokban megbízott személlyel,
- a többi bevétel és kiadás bizonylatait gyűjti, a pénzt bevételezi vagy kifizeti, valamint abban az esetben, ha a könyvelést külső személy vagy iroda végzi, a könyveléshez szükséges számlákat, szerződéseket és egyéb dokumentációt a könyvelő rendelkezésére bocsátja,
- kifizetést csak a költségvetésben megállapított és jóváhagyott tételekre, illetve az elnök aláírásával ellátott kiutalásra fizethet ki,
- a pénztárkönyvet és a bizonylatokat gondosan megőrzi,
- a folyó kiadásokra szükséges pénzt a plébánián, a többit pedig alkalmas bankban kell elhelyeznie, hogy védve legyen a betörésektől és kamatozzon.
(3) A templomatya köteles:
- évente a leltárállományt ellenőrizni,
- elemi csapások esetén azonnal intézkedni, hogy a kárt azonnal elhárítsák,
- beszerzéseknél figyelni, hogy megfelelő állapotú legyen, amit vesznek,
- figyelemmel kísérni az ingatlanok állapotát, és megfelelő javításokat időben igényelni,
(5) A számvizsgálók (kettő fő): feladatuk negyedévenként ellenőrizni azt, hogy a pénztárkönyvbe beírt tételeknek megvan-e a hivatalos igazolása, azaz a teljesség és valódiság ellenőrzése. A vizsgálatról jegyzőkönyvet vesznek fel és annak eredményéről a teljes ülésnek kötelesek beszámolni.
(6) Ahol a plébániának saját temetője van, válasszon a PTT tagjai közül temetőgondnokot.
VIII.
Záró rendelkezések
23. §. A megyéspüspök által kinevezett plébános egyházi szempontból nem alkalmazottja a plébániának, sem pedig a tanácsadó testületnek, hanem a püspök munkatársa apostoli küldetésének megvalósításában, ezért Isten után a megyéspüspöknek tartozik felelősséggel. Istentiszteleti ténykedését és plébánosi munkáját az esperesen keresztül, vagy személyesen ellenőrzi a megyéspüspök.
24. §. A plébánia minden tulajdona egyházi tulajdon. Kezelésére, illetőleg mint jogi személy képviseletére az egyetemes egyházjog rendelkezései érvényesek.
25. §. (1) Bármilyen vitás kérdésben a megyéspüspök dönt. Nagyon vigyázzanak a testület tagjai, hogy nézeteltérés esetén szakadást ne idézzenek elő a hívek körében.
(2) Belső egyházi kérdésekkel és problémákkal kötelezően elsődlegesen az egyházi jogi fórumokat kell igénybe venni és tartózkodni attól, hogy világi hatósághoz vagy bírósághoz forduljanak.
26. §. A jelen szabályzatban foglaltak betartását az ordinárius saját maga vagy megbízottja útján ellenőrzi. Az egyházi és világi törvények megtartását érintő súlyos szabálytalanság esetében, ha a figyelmeztetés hatástalannak bizonyult, az ordinárius gondoskodik a megfelelő lépések megtételéről és a törvényesség biztosításáról.
27. §. A jelen szabályzat által nem szabályozott esetekben az érintettek forduljanak iránymutatásért az ordináriushoz.
Jelen szabályzat használatát 2015. január 31-i hatállyal kísérleti jelleggel a Győri Egyházmegyében elrendelem. Minden eddigi intézkedés, amely e szabályzattal ellenkezik, érvényét veszti.
Győr, 2015. január 22-én.
Dr. Pápai Lajos
megyéspüspök
