Nagycsütörtök este, a szertartáson a
"harangok Rómába mennek és helyettük a kereplők szólnak".
Mondja a közismert szólás.
A harangok csak nagyszombaton szólalnak meg ismét.
A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepléssel történik,
Kétféle kereplő különböztethető meg.
Az egyik (keleplő) vékony deszkához illesztett és szabadon mozgatható fakalapács, mely a nagyhét említett három napján mise alatt és az oltári szentségnek a szent sírhoz való átvitelekor csöngettyű helyett használnak a ministránsok.
A tulajdonképpeni kereplő nagyobb, szintén fából készült zörgető eszköz és a harangokat helyettesíti.
A kereplő már a legrégibb időkben is használták!
Bajon a kerepelés már nagyon régi, több mint 100 éves hagyományra tekint vissza, és még soha nem maradt el.
"A kereplés egyszerre szertartás és játék a gyereknép számára." mondták elődeink.
Kereplő fiúk kisebb csoportokba szerveződve felosztják egymás között a falut, verselve és kerepelve végig szaladnak az utcákon, hogy az elnémult harangok helyett szertartások, köztük a nagypénteki "csonka-mise" kezdetét jelezték:
Szertartásra kerepelünk,
aki hallod gyere velünk!
E három nap azt hirdeti,
bűnbánatot az Isten szereti!
és felhívják a hívek figyelmét az imádságok idejére:
Imádságra kerepelünk,
Úr angyalát mondjad velünk!
Zengjen Égen, földön minden,
Dicsértessék az Úristen!
A nagypéntek esti imádságra az alábbi versel hívják fel a hívek figyelmét:
Este van már térjünk haza,
Vár otthon a jó vacsora
Munkától fáradt két kezünk,
ezért most estét kereplünk.
A Szertartások kezdetekor pedig az alábbi versike kíséretében, a templom előtt "összekerepeltek".:
Szertartásra kerepelünk.
Jó emberek siessetek!
Most már gyorsan lépdeljetek!
Nagyszombat délelőtt, a falut körbejárva, fáradságuk fejében tojást, pénzt szedtek az alábbi német nyelvű versike keretében:
"Es ist die volle Freiheit alla zu beschreiben halleluja
Heute ist der höchste Gott von seinem Tod aufgestanden,
Wir bitten um ein paar Eier,Osterschinken oder Kreize.
Jesus Christus wird gelobt."
Ami szabad fordításban magyarul az alábbiak szerin hangzik:
Ez a teljes feltámadás, hirdetjük ezt mindenkinek
Ma támad fel halálából a magasságos Isten
Mi csak egypár tojást, sonkát vagy krajcárt kérünk
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A háborút követően Rózsi tanítónéni lefordította, és a magyar nyelvezethez illesztette, és azóta magyarul, így mondják a kereplős fiúk:
Elérkeztünk a végére
Egyházunk nagy ünnepére.
Feltámadott a Krisztus,
a minket megváltó Jézus!
Mi most azért jöttünk,
hogy utoljára kerepeljünk.
Kereplésünkért egy kis pénzt,
vagy egy kis tojást adassék nékünk,
hogy mindnyájan örülhessünk néki
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A szocializmus idején megszerették volna szüntetni ezt a néphagyományt is, de szerencsére nem sikerült.
A kereplés: liturgikus jel a csengetés és a harang helyett.
A kereplés nagycsütörtök estéjétől nagyszombat föltámadási szertartásáig tart.
A csengők és harangok hangja a Keresztények számára az egyetlen Úr, Jézus Krisztus jelenlétét és dicsőségét hirdetik, ezért a megváltó szenvedés, kereszthalál és a sírban nyugvás idején a gyász és együtt szenvedés kifejezéseként hallgatnak el.
Helyettük a templomban a keleplő jelzi a liturgia történéseit (pl. az Oltáriszentség elhelyezését áldozás előtt és után a tabernákulumban).
Az utcákon a felső tagozatos fiuk dolga a kereplés, a harangozások idejében.
A baji néphagyomány regulája szerint a harangok elnémulása után senkinek nem illik fütyülni, dalolni, muzsikálni, mert ez a Megváltó szenvedését növeli.
E napokban a szertartásokra való hívogatásnak, jeladásnak, de a gonosz űzésnek is ősi módja a kereplés.
Ha Te is felső tagozatos fiú vagy, és részt szeretnél venni kis falunknak e szép régi hagyományának megőrzésében, már most jelentkezzél (a sekrestyében, vagy a hittanórán), hogy lelkiekben méltón fel tudjál készülni e nemes feladatra.
