Szent János napja

a borszentelés ideje.

A szentelt boroknak mágikus erőt tulajdonítottak. 
/János-napi bor/ 
Szent János áldására, hagyományosan, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral emlékezünk meg..

János-napi borszentelés:

Borszentelésnek mondják, valójában megáldják a bort ezen a napon. János evangélista volt a legfiatalabb az apostolok közül, s az egyetlen, aki nem halt vértanúhalált.

Túlélte a kínzásokat, időskorában egyesek szerint százévesen halt meg. Ő az egyetlen a tanítványok közül, aki jelen volt Jézus Krisztus kereszthalálánál.

A Szent János-napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak: 
akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet, és az nem árt neki. 
A mérget először megitatták két gonosztevővel, akik azonnal meghaltak.
Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boros-kelyhet, kiitta, és semmi baja nem lett; köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. 
A pogányok a látottak alapján a főpapjukkal együtt megkeresztelkedtek. 

Szent Jánost boros-kehellyel a kezében is szokták ábrázolni. 
A kehelyből kígyó kúszik elő.

A bort, amióta létezik, a lélek italának tartják az emberek. 
Szent János napja (december 27.) a magyar hagyományok szerint is a bor megáldásának ideje. 
A hagyományok szerint községünkben ezen a napon minden bortermelő család bort visz a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. 
A szentelt bornak ugyanis olyan erőt tulajdonítanak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet.

A János-napi borszentelés és borivás rituáléját már a XV. századi magyar misekönyvekben is megemlítik. 
A bort, vagyis Szent János szerelmét" a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. 
Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is így szerepel.

A XVIII. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat.
Községünkben a mai napik él ez a szokás a "pincejárás" formájában. A borosgazdák együtt végigjárják egymás pincéit, és az ott lakó borokat megkóstolva döntik el a borok aktuális évjáratának minőségét.

A Szent János-napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől.

A János-napi borszentelés hagyománya ma is él nem csak községünkben, de az ország bortermelő vidékein is. 
Ezen a napon a szőlősgazdák egy kis üveg bort visznek a templomba, a szentjében elhelyezik, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. 
A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.